Szombatfalvy László Svédország legsikeresebb befektetője, harminc éve hatezer koronával kezdte, ma egymilliárdja van. Vagyona felét most az emberiséget fenyegető legsúlyosabb problémák megoldására adományozza.

A férfi, akit a svéd lapok az ország legsikeresebb befektetőjének tartanak, Magyarországon született és nőtt fel, átélte a második világháborút és a kommunista hatalomátvételt, a Kádár-rendszer kiteljesedését azonban már nem várta meg: 1956-ban nyugatra, pontosabban északnyugatra távozott, üres kézzel. A Shellnél kezdett dolgozni mint közgazdász, érdeklődése azonban hamarosan a tőzsde felé fordult. A hatvanas évek közepén 6000 koronás (220 ezer forint) kölcsönt vett fel, 1987-ben, amikor otthagyta a kockázatos befektetések világát, már 250 milliója (mintegy 10 milliárd forint) volt, amely mára becslések szerint négyszeresére növekedett. A Svédországban a napokban megjelenő „A világ 99 legjobb befektetője” című könyv szerint Szombatfalvy 46 éven át évi 30 százalékos profitot termelt – a listán így a harmadik helyet foglalja el.

„Bármikor jöhet a tőzsdekrach”

„Kiemelkedő logikai gondolkodása és kockázatértékelése svéd befektetők generációira gyakorolt meghatározó befolyást” – írja a fent említett könyv szerzője, Magnus Angenfelt. Nem kis eredmény ez egy olyan személytől, aki sosem tanulta könyvből a tőzsdézés tudományát. Szombatfalvy a folyamatok megfigyelése révén saját módszert dolgozott ki, mely a tőzsdén jegyzett cégek alapos elemzésére épül. „Nem létezik mindenre érvényes varázsegyenlet, az embernek keményen kell dolgoznia az eredményért, vért izzadva, keserű könnyeket hullatva. Meg kell vizsgálni az ágazat, a vállalat és a vállalati vezetés minőségét, helyzetét és lehetőségeit. Nincs rövidebb út” – fogalmaz a befektető. Az alaposság mellett az óvatosság a másik aranyszabály. „Bármikor bekövetkezhet egy újabb tőzsdekrach, ezért nem szabad mindent egy lapra tenni. Fontos, hogy sose keverjük össze a lehetetlent a hihetetlennel” – vélekedik Szombatfalvy.

Kockázatelemzés a fennmaradásért

Miután a „családi gazdaságot már nem kellett tovább gyarapítani”, a befektető úgy döntött, hogy másra fordítja idejét. Néhány éve könyvet írt „A világ legégetőbb problémái” címmel, mely angolul és svédül jelent meg, és sikert aratott. Szombatfalvy azonban nem elégszik meg az írással, maga is hozzá kíván járulni a problémák – klímaváltozás, szegénység, politikai krízisek – megoldásához. Az 1 milliárd koronás vagyon fele is elég lesz a fennmaradó évekre és a gyerekek megélhetésére – vallja Szombatfalvy –, a maradékot egy saját alapítású civil szervezet használhatja fel, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a fontos problémákra és igyekezzen megoldást találni rájuk. „Úgy tekintek a dologra, mint hosszú távú befektetésre, mely elsősorban az emberi szenvedés csökkenésének képében ad hozamot” – fogalmaz a milliárdos.

Az egykori befektető jellemző módon az egyik legsúlyosabb gondnak azt tartja, hogy az emberiség képtelen megfelelően értékelni a kockázatokat. „Annak az esélye, hogy a században 10 fokkal növekszik az átlaghőmérséklet, egy az ezerhez. Ez elsőre kevésnek hangzik, de gondoljunk csak bele, mi történne, ha minden ezredik repülő lezuhanna, azaz naponta nyolcvan: a légiközlekedést túl veszélyesnek ítélnék, és azonnal leállítanák. De a klímaváltozás leküzdéséhez alapvető életkörülményeinken kellene változtatni, ezért csak megvonjuk a vállunkat, és nem teszünk semmit, pedig a kockázat legalább ugyanolyan nagy” – magyarázza. Szerinte komoly probléma az is, hogy az emberiség nem tanult meg közösen cselekedni. „Olyan döntéshozatali rendszerre lenne szükség, mely az egész emberiség jólétét tartja a legfontosabbnak. Azért nem haladunk előre, mert semmiben nem tudunk egyetérteni.”