Müller Cecília kifejtette, a négynapos hétvégén 276 ezer embert oltottak be, az oltópontokon új oltóhelyeket nyitottak, Budapesten további 18 szakrendelőben nyílt oltópont, sok önkéntes ajánlotta fel a segítségét. Így már 2 432 313 ember kapta meg legalább az első védőoltást; 922 886-an a másodikat is.

Ezek a számok azt jelentik, hogy a magyar lakosság átoltottsága 24,2 százalék, duplája az uniós átlagnak - emelte ki.

Az országos tisztifőorvos szólt arról is, hogy meghaladja a 3,8 milliót az oltásra regisztráltak száma, ami öt hét alatt mintegy másfél millióval nőtt.

A Központi Statisztikai Hivatal márciusi adatait idézve elmondta, a lakosság 55,6 százaléka szeretne oltást kapni, 20 százalékuk a "bizonytalan" kategóriába tartozik. Azt mondta, reméli, hogy az eddig a bizonytalanok is előbb-utóbb kérni fogják az oltást.

A szakember beszámolt arról is, hogy a regisztrált 65 évnél idősebbek 85 százaléka kapott már oltást, a 80 éveseknél ez az arány 90 százalék.

Továbbra is arra biztatta az időseket, hogy regisztráljanak elektronikusan vagy küldjék vissza postán az oltási igényüket, hiszen az ő átoltottságuk nagyon fontos.

Hozzátette: folyamatosan járják a kistelepüléseket a honvédség oltóbuszai is, kedden Komárom-Esztergom megyében segítenek az oltások beadásában.

A pedagógusok és a köznevelésben dolgozók oltásáról Müller Cecília elmondta, a regisztráltak első oltási köre rendben megkapta a vakcinát, és a szerdára várt 246 870 adag Pfizer-vakcinából folytatódik az ő oltásuk is.

Müller Cecília ugyanakkor kiemelte, hogy a járvány még mindig nem csitul sem a világban, sem Magyarországon. Globálisan 132,2 millió fölé emelkedett a fertőzöttek száma és 2,9 millióan belehaltak a vírus okozta szövődményekbe.

A magyar járványügyi adatokat említve elmondta, 12 007-en szorulnak kórházi ellátásra, közülük 1440-en lélegeztetőgépre. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezek még mindig magas adatok, hozzátéve, a hosszú hétvégén 260-nal nőtt a kórházi ellátásra szorulók száma.

Az elmúlt napon 1890 új fertőzöttet regisztráltak és 170-en haltak meg, az aktív fertőzöttek száma meghaladta a 250 ezret.

Müller Cecília beszélt a fertőzés után fennmaradó, úgynevezett posztcovid tünetekről is. Mint mondta, ez lehet fáradékonyság, alvászavar, ízületi fájdalom, szív- és tüdőprobléma.

Arra kért mindenkit, hogy ilyen esetekben forduljon orvoshoz, az egyetemeken működő posztcovid ambulanciákon segítenek. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet elkészített egy az elhúzódó tünetekre vonatkozó diagnosztikai és terápiás módszertani ajánlást, amelyet eljuttattak a háziorvosokhoz is.

Az országos tisztifőorvos úgy fogalmazott, hogy az 1890 új fertőzöttről szóló adatokat "kellő óvatossággal kell kezelni" hiszen az ünnepek elmúltával valószínűleg a következő napok adatai nem lesznek ennyire kedvezőek.

Hozzátette: országos átlagban változatlanul stagnál a koronavírus szennyvízben mért örökítőanyagának mennyisége, de - mint mondta - "magas szinten stagnál". Két városban - Szegeden és Szolnokon - mértek emelkedést.

"Jelentős, nagy mértékű csökkenést a szennyvízadatokban nem regisztráltak", ezért ez továbbra is arra figyelmeztet mindenkit, hogy valamennyi járványügyi és higiénés intézkedést be kell tartani és kérni kell a védőoltást - emelte ki Müller Cecília.

Arra a kérdésre, hogy az oltás után kialakuló védettség és annak mértéke hogyan mérhető, Müller Cecília elmondta, az antitestek termelődése elkezdődik, de hogy mérhető-e az antitestképződés, függ attól is, hogy ezt (az oltás beadása után) mikor vizsgálják. Az immunrendszer "válaszának" másik része az úgynevezett sejtes immunitás, ez azonban ez nehezen mérhető - mondta.