A török líra pénteken kora délután 17 százalékkal állt gyengébben a dollárral szemben, korábban azonban 20 százalék napi veszteségnél is járt. A líra heti vesztesége 28 százalék, az év eleje óta pedig 71 százalékkal gyengült. Az euróval szemben 16 százalékkal gyengült péntek délutánra a török líra, heti vesztesége 26 százalék, az év eleje óta pedig 63 százalékkal gyengült.
Erdogan elnök pénteken arany- és deviza megtakarításaik lírára váltására kérte fel az ország polgárait a líra árfolyamának a védelmében.
A török líra már az idei elnök- és parlamenti választások előtt is jelentős mértékben gyengült, amit Recep Tayyip Erdogan török elnök az ország gazdaságának a megroppantására irányuló összehangolt nemzetközi akciónak tulajdonított. Devizatartalékaik lírára váltására akkor is intézett felszólítást az ország polgáraihoz a török elnök.
A török líra árfolyamvesztése az Egyesült Államokkal egyre mélyülő politikai ellentétekkel párhuzamosan a választások után is folytatódott.
A líra árfolyamának zuhanása a napokban felgyorsult, miután az Egyesült Államok augusztus elején gazdasági szankciókat jelentett be Törökország ellen egy amerikai lelkész fogva tartása miatt. A török líra pénteki esését csak tovább gyorsította, hogy Donald Trump amerikai elnök a török alumínium és acéltermékekre kivetett vám megduplázását jelentette be.
Berat Albayrak török pénzügyminiszter pénteken Isztambulban új, a jegybanknak nagyobb függetlenséget biztosító és szigorúbb költségvetési fegyelemre épülő, "fenntartható és egészséges mértékű" gazdasági növekedést biztosító gazdaságpolitika bevezetését jelentette be üzletemberek előtt tartott beszédében. Kevés részlettel szolgált azonban a kormány terveiről ahhoz, hogy meggyőzze a pénzpiacokat a török líra rekordnagyságú árfolyamesésének megállításáról.
Az a kijelentése viszont, hogy a kormány az inflációt és a gazdasági növekedést nem tekinti egymás alternatíváinak, valószínűleg sokkal inkább tovább mélyíti a nemzetközi pénzpiac ellenérzéseit a török gazdaságpolitikával szemben.
A kamatemelések zsigeri ellenségeként ismert Erdogan elnök ugyanis a monetáris politika felett megerősödött mandátummal került ki a választásokból. A köztársasági elnök ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy az olcsó hitelfelvételi lehetőségek rendelkezésre állása elengedhetetlen előfeltétele a gazdasági növekedésnek.
Nemzetközi pénzpiaci szakértők a jegybank vonakodását a líra árfolyamvesztésének kamatemeléssel történő megfékezésétől a köztársasági elnök álláspontja által korlátozott függetlenségének tulajdonítják.