Hírek
2020. Január 15. 07:08, szerda |
Életmód
Forrás: mti/illusztráció: pixabay
A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni 2030-ig

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.
A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem 200 ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Mostanáig a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait.
A cselekvésre sosem volt ilyen sürgető szükség: az ENSZ tavalyi - két évtized után első - jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás.
Minden tekintetben az emberi tevékenységet találták felelősnek. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről.
A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány.
A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.
A tervezet úgynevezett nulladik vázlata arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát kell védelem alá, legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni.
A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett.
Környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás "párizsi csúcsa" lehet, noha a faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.
A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira, mint az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítására, utalva arra, hogy ezek legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő 30 évben.
Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Augusztus 06. 07:41, szerda | Életmód
Sziget - Jelentősen emelkedik a magyar fesztiválozók száma
Az idei Sziget fesztiválon a bérletesek és a napijeggyel érkezők között is jelentősen magasabb lesz a magyar látogatók száma. Külföldről Hollandiából jönnek a legtöbben, miközben a környező országok felzárkóztak
2025. Augusztus 06. 07:35, szerda | Életmód
Újraindul a Balaton kotrása
Kormányhatározat jelent meg arról, hogy másfél milliárd forintos keretösszegből újraindulhat a Balaton átfogó fenntarthatósági programja; a tó kotrását október végéig el kell kezdeni
2025. Augusztus 05. 07:44, kedd | Életmód
NKFH: csemege és paprikás szeletelt szalámit hívott vissza az Auchan
Az Auchan Magyarország Kft. visszahívta és a forgalomból is kivonta a 75 grammos kiszerelésű Auchan Kedvenc csemege és paprikás szeletelt szalámit nem jelölt allergén (szója) tartalmuk miatt
2025. Augusztus 05. 07:41, kedd | Életmód
Sziget - Megfelel a fesztivál a zajszintelőírásoknak
A szerdán kezdődő Sziget zajszintje bőven a határérték alatt van, ezt mutatták a III. kerületben eddig végzett mérések - mondta Kádár Tamás, a fesztivál főszervezője hétfőn késő este az MTI-nek.